"Milyen a szerelem?"
Ezt a kérdést egyszer mindenki fel teszi. Mindenki más, hogy vélekedik. De megkérdezném az a vélemény az tényleg a sajátod vagy a közeli környezetedé vagy az, ami a nagykönyvbe meg van írva? Ezen mindenki gondolkozzon el egy kicsit. Mert ha a közeli környezeté az nem a te valós érzésed és véleményed. Igaz a neveltetés is szerepet játszik abban, hogy a véleményünk, hogy formálódik. De attól még eltér egy kicsit, mint a környezetedé vagy nagyon. Az én környezetemnek biztos más a véleménye, mint nekem. Most elmesélem az én nézetemet egy párbeszédben:
-Milyen a szerelem?
-Melyiket kérded? A szerelmet, az igaz szerelmet vagy csak a szeretetet?
-Ha már így mondod mindet.
-A szeretetnek sok arca van. Sok mindent és sok mindenkit szeretünk és mindenki mást. De ami közös: Szeretjük a szüleinket, barátainkat, állatokat. Valaki a zöldséget szereti jobban valaki a gyümölcsöket. Tehát a szeretet lehet melyről jövő és álszent is.
-Álszent?
-Igen. Hisz szeretünk, valakit mégis okozzunk neki fájdalmat. Néha akarattal néha nem. Meg van amint, akit nem szeretünk. Szeretetből kérünk szívességet. Mert akit nem szeretünk, attól biztos nem kérünk semmit. És néha képesek vagyunk ezt a szívességet elfelejteni és vissza adni.
-Szerelem?
-Ha valakit nem ismerünk, de jól néz ki az csak annyi, hogy tetszik a teste. De ha megismerjük, elkezdjük megszeretni a lelkét majd barátok, leszünk, és mikor ez átcsap abba, hogy csak rá figyelsz bármilyen társaságban még akkor is, ha nem ő beszél, ha a gondolataink csak körülötte forognak, ha mindig csak azt várjuk, hogy vele beszélhessünk akár telefonon akár üzenetben akár személyesen, amikor meglátjuk, úgy érezzük, mintha pillangók ezrei repkednek a gyomrunkba és a lábunk akaratunk ellenére egyfolytában remeg. Akkor vagyunk szerelmesek és ha elmerjük hívni randira akkor az biztos szerelem.
-Ez nem az igaz szerelem kezdete?
-Sokan tévesztik össze a szerelmet és az igaz szerelmet. Az igaz szerelem abban tér el, hogy már a legelején minden pillanatban tudatjuk a másikkal, hogy szeretjük őt. Itt nem azt értem, hogy minden nap azt mondjuk, hogy szeretlek. Hanem azt vigyáz magadra, kösd be magad, legyen szép napod, vedd fel a pulcsit/kabátot esetleg, oda adjuk a sajátunkat a kedvesünknek. Meg a többi kedveskedő, féltő és gondoskodó kis szó. Az igaz szerelemben nem a száját, mellét, izmait és fenekét tartjuk szépnek. Hanem a szemeit tartjuk szépnek. Nem is gyönyörűnek. Aztán a lelkét, érzéseit, igazi arcát. Majd csak utána a külső dolgokat. Legjobban azt szeretjük, ha megölelhetjük bármilyen helyzetben. A mi érdekeinket egy bizonyos kereten belül lemondjuk és az ő érdekeit nézzük. Nem veszekszenek, hanem higgadtan megbeszélik a dolgokat. Mindent elmondhatsz neki és ő mindig figyel rád és érdeklődve hallgatja. Mindig azt várod, hogy megölelhesd. Minden nap bebizonyítod neki, hogy különleges a számodra. Ehhez nem kell drága ajándék. Elég, ha segítesz neki vacsorát csinálni vagy valamint megcsinálsz helyette, amíg ő pihen egy kicsit a közeledben. Szerettek nagyon sok dolgot együtt csinálni. Ha mégis össze vesztek valamin, akkor később megbeszélitek és megoldjátok a dolgot. Megjavítsátok a kapcsolatotokat és nem hagyjátok, hogy egy veszekedés miatt széthulljon. Emellett nem a drága ajándékok az értékesek. Értékesebb a szívből jövő, és amin érződik a szeretett. Egy mosoly és minden bánatodat elfelejteti és ezzel szebbé is teszi a napodat. Emellett szebbé teheti úgy a napodat is, ha egyszer elmondjuk milyen szép vagy és, hogy mennyire szeret téged meg azzal, hogy csak azért felhív, mikor tudja, hogy nincs dolgod, mert hiányoztál neki és hallani szeretné a hangodat. A balesetek nem szétválasztanak titeket, hanem közelebb kerültök/hozz egymáshoz.
-Azt mondod, csak ekkor szeret egy fiú egy lányt vagy fordítva?
-Nem! Azt mondom: Ekkor vagyunk igaz szerelmesek. Egy fiú egy fiúba, egy lány egy lányba és egy fiú egy lányba vagy egy lány egy fiúba. A fent említett három érzelem közül egyik sem nézi a nemet.... a kort.... a súlyt.... a magasságot.... a vallást.... a politikát.... a bőrszínt.... és a nemzetiséget sem. A szeretet és a szerelem ezzel nem foglalkozik. A szeretet azért van, hogy boldogok legyünk és boldoggá tegyünk másokat. A szerelem azért van, hogy boldogok legyünk a párunkkal. Együtt!
Még egyszer mondom ez az én véleményem. Ha nem hasonlít a tiedhez az nem baj. Emelet a blogban LMBT+ dolgok fognak lenni.
Viszlát a következő bejegyzésig:
Dy